Adózói minősítés buktatói
A megbízható adózói minősítés
megszerzésének buktatói
Az adózói minősítés hatása az ellenőrzési eljárásra
Szerző: Dr. Fekete Zoltán Titusz
Adózóként bizonyára többen is szembesültünk a napokban
a Nemzeti Adó-és Vámhivatal írásbeli tájékoztatásával a minősítési eljárásról,
melyben az Adóhatóság felhívja a figyelmünket arra, hogy milyen vonzó is tud
lenni a megbízható adózói minősítés…
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.)
idei változásai közül leginkább az adózói minősítés hoz olyan új
elemet a hazai adózásba, amely minden vállalkozás életét gyökeresen
megváltoztathatja, megváltoztatja.
A 2016. január 1-jével – az eddigiektől merőben
újszerű elemként – bevezetett adózói minősítési rendszer a
későbbiekben alapvető meghatározója lesz az adóellenőrzéseknek is,
mivel az új szabályozásnak számos olyan részeleme van, amely ki fog hatni az
adóhatósági revíziók lefolytatására: kezdve az adózóval történő bánásmódtól az
eljárás során, egészen a jogkövetkezményekig bezárólag. Egy vállalkozás számára
egyáltalán nem lesz mindegy, hogy az adóhatóság megbízhatónak vagy
kockázatosnak minősíti-e, vagy ezek egyikének sem. Ez utóbbi esetben ugyanis
olyan szabályozás hat majd ki rá, mint ami eddig minden adózóra kiterjedt.
Bár az adózói minősítéseknek még nagyon az elején
vagyunk, de már most látszik, hogy van jó pár olyan terület, amely komoly vitákra
adhat okot az adóhatóság és a vállalkozások között. A teljesség igénye
nélkül nézzünk meg ebből néhányat!
A 180 napos
ellenőrzési határidő
Az új rendelkezések értelmében – azoknál a
vállalkozásoknál, amelyek az ellenőrzés teljes ideje alattmegbízható adózóknak
minősülnek – az ellenőrzés határideje nem haladhatja majd meg a 180
napot. Ennek oka, hogy a megbízható adózókra vonatkozó 180 napos határidő
egy abszolút határidő. Vagyis minden olyan eljárási cselekménnyel együtt kell
az adóhatóságnak beleférnie a 180 napba, amelyek a jogszabály alapján az
ellenőrzési határidőbe egyébként nem számítanak bele.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az adott
ellenőrzésre irányadó 30/90/120 napos ellenőrzési határidő az
ellenőrzés megkezdését követő 180. napon még akkor is lejár, ha
egyébként az ellenőrzésre nyitva álló határidő a normál számítási szabályok
szerint még nem telne le.
Ilyen eset fordulhat elő például kapcsolódó vizsgálat
elrendelése, nemzetközi megkeresés, szakértő kirendelés esetén, mivel ezekben
az esetekben az adóhatóságnak nem kell a határidőbe beszámítania azt az időt,
amíg a kapcsolódó vizsgálat tart, vagy a nemzetközi megkeresés, a szakértő
válasza nem érkezik meg.
Eddig természetesnek vettük, hogyha egy
adóellenőrzés 21. napján megindult kapcsolódó vizsgálat csak egy év
múlva záródott le, akkor az adóellenőrzés határidejének számítása csak egy
év múlva, a kapcsolódó vizsgálat befejezését követően folytatódott a
22. nappal.
Az új szabályok szerint ugyanis a 180.
napon az adóhatóságnak akkor is le kell zárnia majd a
vizsgálatot, ha a kapcsolódó vizsgálat még nem zárult le. Nincs már arra
lehetőség, hogy a vizsgálat bevárja a tényállás feltárása szempontjából
elengedhetetlen kapcsolódó vizsgálat lezárását, a szükséges válasz
megérkezését. Belátható, hogy ilyen esetben a vizsgált tényállás
tisztázása teljes körűen nem valósulhatott meg, így az ellenőrök a kényszerből
lezárt vizsgálatban nem büntethetik meg a vizsgálat alá vont vállalkozást.
Az adóhatóság tényállás tisztázási kötelezettsége így
vetekedni fog a lehetetlenséggel egy kiterjedt áfa-csalási láncolat
felgöngyölítése esetén. Ezek a típusú vizsgálatok ugyanis már korábban is
éveket vettek igénybe. Sokszor a magyar adóhatóság akár fél, sőt akár egy évet
is kénytelen volt várni egy külföldi (jellemzően szlovák vagy román)
adóhatósági megkeresésre történő válasz megérkezésére.
Látszólag a törvényi szabályozás nem egyértelmű abban,
hogy az abszolút jellegű 180 nap a kiegészítő ellenőrzésre is értendő-e vagy
sem. Az adóhatóság várhatóan úgy fogja kialakítani ellenőrzési gyakorlatát,
hogy a kiegészítő ellenőrzésnek is bele kell férnie a 180 napba, hiszen
annak elrendelése jogilag az ellenőrzés folytatását jelenti, tehát olyan
helyzetet teremt, mintha az ellenőrzési eljárás nem fejeződött volna be.
Adóteljesítmény
meghatározása
A minősítés feltételei között található,
hogy a vállalkozás terhére az adóhatóság által kiszabott a tárgyévet megelőző két
évben esedékessé vált mulasztási bírság összege ne haladja meg
az adózó tárgyévre megállapított adóteljesítményének 1%-át, valamint, hogy
a tárgyévben és az azt megelőző öt évben az állami adó- és vámhatóság
által a vállalkozás terhére megállapított összes adókülönbözet nem haladhatja
meg az adózó tárgyévre megállapított adóteljesítményének 3%-át.
Ez a szabályozás – a sávosan progresszív
jellegének hiánya és az adóhatóság több évtized alatt kialakított bírságolási
gyakorlata miatt – hátrányosan fogja érinteni a mikro- és
kisvállalkozásokat. Ugyanis egyáltalán nem mindegy, hogy egy méltányos
eljárásban kiszabott 300 ezer forintos mulasztási bírságot egy 30 milliós, vagy
egy 1 milliárd forintos adóteljesítményhez viszonyítunk. Az arányok korántsem
azonosak. Ezek alapján a kisebb cég nem lehet megbízható adózó, a milliárdos
adóteljesítményű multi cég viszont „nem nyomja ki a biztosítékot” az
adóhatóságnál még akkor sem, ha kifejezetten adóelkerülő tevékenységet is
végez.
A minősítés egyik kulcseleme lesz az adóteljesítmény
meghatározása. Ez azonban még nem világos, hogy azt hogyan is fogja az
adóhatóság meghatározni. Pedig látszólag mi sem egyszerűbb ennél, mert az Art.
pontos definícióját adja az adóteljesítménynek: „az adózó bruttó módon
számított (költségvetési támogatással, adókedvezménnyel, adómentességgel
növelt) összes, elévülési időn belüli adókötelezettségének egy évre vetített
átlaga, amelyben az általános forgalmi adó esetében a fizetendő, továbbá az
előzetesen felszámított és levonható általános forgalmi adó értékei közül a
nagyobb abszolút értéket kell figyelembe venni.”
A problémát az okozza, hogy a legnagyobb
adóteljesítménnyel rendelkező adózók körének meghatározására az
Art-.ban lefektetett számítási metódustól eltérő – sokkal
bonyolultabb – számítást kell alkalmazni. Ez utóbbit rögzíti a 4/2012
(II.14.) NGM rendelet. Mivel a két számítás nem azonos eredményt ad,
így a legnagyobb adózók adóteljesítménye eltérő lesz attól függően, hogy annak
meghatározása milyen célból történik.
Ellenőrzések
láncolata
Mind az új adózói minősítési rendszert, mind pedig a
2016. év februárjában napvilágot látott adóhatósági ellenőrzési irányokat
egybevetve, az adóhatóságnak valószínűsíthetően merőben más ellenőrzési
gyakorlatotkell majd követnie. Ez alatt például azt lehet érteni, hogy az
adóhatóság revizorainak olyan felkészültséggel és olyan idő és
egyéb más tárgyi eszköz kapacitással kell majd rendelkezniük, hogy
egy megbízhatónak minősített – akár milliárdos bevételű – kiemelt társaságot
úgy tudjanak adózási szempontból átvilágítani, hogy – a sok más vizsgálattal
együtt – 180 napon belül maradéktalanul befejezzék azt. Mindezt csak
úgy tudják majd megvalósítani, hogy egyszerre csak egy – ahhoz szorosabban
kapcsolódó – adónemet vizsgálnak, illetve egyszerre csak egy adóévet
monitoroznak. Ezért várhatjuk majd az adóellenőrzési módszertan megváltozását.
Azonban az adóhatóságnak számos lehetősége lesz – a
jelenlegi szabályozás mellett – az ellenőrzési szabályokat rugalmasan alkalmazni.
Például az adóhatóság – mielőtt a bevallások utólagos vizsgálatát megindítaná –
előtte várhatóan célvizsgálatokat fog végezni.
Arra nincs semmilyen tilalmi szabály, hogy az
adóhatóság egymást követően folytasson le egyes adókötelezettségek
vizsgálatára, vagy adatgyűjtésre irányuló ellenőrzéseket. Ezek során mód
nyílhat a legtöbb információ, adat, dokumentum előre történő beszerzésére.
Azzal viszont érdemes tisztában lenni, hogy ezekre az egyébként 30 napos célellenőrzésekre ugyanúgy
a 180 napos abszolút határidő érvényesül, mint a nagy, több évet és
adónemet felölelő átfogó vizsgálatokra. Mivel nem tiltja semmi, hogy
az adóhatóság egy, vagy akártöbb kis vizsgálattal készítsen elő egy
bevallások utólagos vizsgálatára irányuló adónem (áfa, tao, szja stb.)vizsgálatot,
– ahol már felhasználható minden korábbi ellenőrzésben beszerzett bizonyíték,
információ – biztosra vehető, hogy az adóhatóság élni fog ezzel a
kiskapuval.
A minősítési rendszer esetleges hibái a
későbbiekben jönnek majd a felszínre. Valószínűsíthetően a legelőször 2016.
május 1-jén közzéteendő adózói minősítés az adózók akár 50 %-át is megbízható
adózóvá minősíti, ugyanis ez a rendszer egy 10 feltételből álló
automatikus minősítési folyamatot fog „követni”. Sokan viszont ki fognak
maradni a megbízható adózói minősítésből, annak ellenére, hogy elviekben
minden feltételnek megfelelnének. Nekik hat hónapos jogvesztő határidőn belül
lesz módjuk kifogást benyújtani a minősítés ellen. Figyelemmel arra,
hogy a minősítést az adóhatóság automatikusan, negyedévente fogja elvégezni,
nem árt felkészülni időben arra, hogy milyen buktatói lehetnek a
megbízható adózói státusz megszerzésének.
Forrás: www.5percado.hu