Használtautó kereskedelem adózása
A használtautó kereskedés
útvesztői az áfában
Szerző: Kis-Vén Valéria, 2016.04.22.
A gépjárművekkel kapcsolatos elszámolások és adózási
szabályok szerteágazóak Magyarországon. Szinte minden adójogszabály foglalkozik
valamilyen módon velük és nagy odafigyelést igényel a szakemberek részéről is a
kapcsolódó jogszabályok helyes alkalmazása.
Mostani cikkemben szeretném egy kicsit a használtautó
kereskedők oldaláról megközelíteni a témát, ugyanis az ő esetükben speciális
szabályok is vonatkoznak az áfára. Most kifejezetten a különös szabályokat
szeretném részletezni, hiszen amennyiben ezek nem alkalmazhatók, akkor a
„normál” áfa szabályok lépnek életbe.
Ki minősül
viszonteladónak az áfa szempontjából?
Kezdjük először is azzal, hogy kit tekintünk áfa
szempontjából használtautó kereskedőnek!? Áfa tekintetében a
használtautó kereskedő viszonteladónak minősül. Az általános forgalmi
adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.)
külön alfejezete foglalkozik a viszonteladókkal és a rájuk vonatkozó különleges
adózás szabályaival.
Ez alapján viszonteladónak tekintünk minden
olyan adóalanyt, aki (amely) ilyen minőségében továbbértékesítési
céllal használt ingóságot, műalkotást, gyűjteménydarabot vagy régiséget szerez
be, importál, vagy egyébként tart tulajdonában, illetőleg e körben –
megbízás alapján – bizományosként jár el. A használtautó az „ingóság”
kategóriájába tartozik, tehát a használtautó kereskedő a viszonteladóra
vonatkozó különleges áfa-szabályokat – a feltételek teljesülése esetén – köteles alkalmazni.
Mikor kötelező
alkalmazni a speciális szabályokat?
Amennyiben az adóalany kereskedő továbbértékesítési
céllal szerez be használt (tehát nem új!) gépjárművet, akkor először
is meg kell vizsgálnunk, hogy beszerzéskor áthárítottak-e rá áfát, vagy sem.
Amennyiben a beszerzési számlán áfa került felszámításra, nem alkalmazhatók a
különleges szabályok, így – a mindenki által ismert – általános szabályok
szerint kell eljárnunk.
Ezen túlmenően a használtautó kereskedőnek a különleges
áfa szabályokat kell alkalmaznia, amennyiben az alábbi személyektől
szerezte be a használt gépjárművet:
·
nem adóalany
személytől, szervezettől (ide tartozik például a magánszemély is!);
·
olyan
adóalanytól, akinek (amelynek) termékértékesítése az Áfa tv. 87. §-a szerint
mentes az adó alól (pl. olyan gépjárműt vásárol, melyet azért számláztak felé
adómentesen, mert korábban adó levonására nem volt lehetőség, stb.);
·
alanyi
adómentes adóalanytól;
·
olyan
adóalanytól, akire a közösségi szabályok alapján a kisvállalkozókra vonatkozó
mentesség szabályait kell alkalmazni;
·
másik
viszonteladótól;
·
olyan
adóalanytól, akinek (amelynek) termékértékesítésére a közösségi szabályok
szerint a viszonteladókra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
Mindemellett az Áfa tv. lehetőséget biztosít arra is,
hogy annak ellenére, hogy a különös szabályok alkalmazására kötelezett a
viszonteladó, az adóhatóságnak előzetesen tett bejelentésével a
viszonteladó az egész tevékenységére vonatkozóan választhatja az általános
szabályok szerinti adózást is. Ettől azonban a választását követő második
év végéig nem térhet el. Amennyiben később nem módosítja a választását, akkor a
választása meghosszabbodik újabb két évvel.
Egyedi vagy
globális nyilvántartás?
A különleges szabályok alkalmazása esetén az e
kategóriába tartozó gépjárművek vonatkozásában (és csakis azokra nézve!) a
nyilvántartásunkat is a különleges szabálynak megfelelően kell vezetnünk, az
adó alapjának és összegének meghatározása céljából.
Az Áfa tv. két lehetőséget biztosít a nyilvántartás
vezetésére: az egyedi, illetve a globális nyilvántartáson alapuló
módszert.
Főszabály szerint az egyedi nyilvántartáson alapuló
módszert kell alkalmazni, ám a viszonteladó dönthet úgy is, hogy a globális
módszert választja, ezt azonban előzetesen be kell jelentenie az adóhatóságnak
és a választása évét követő naptári év végéig ettől nem térhet el. Ellenkező
nyilatkozat hiányában a választás a határnapot követően meghosszabbodik.
Egyedi nyilvántartás módszere szerint az adó
alapját úgy kell meghatároznunk, hogy az adott gépjármű eladási árából levonjuk
annak beszerzési árát. Ekkor megkapjuk az árrést. Az így kapott összeg bruttó
érték, tehát az áfa összegét is tartalmazza. Amennyiben az értékesítési ár
kisebb, mint a beszerzési ár volt (azaz veszteséggel értékesítettük az adott
gépjárművet), akkor az árrés összege nulla.
A globális nyilvántartáson alapuló módszer ezzel
szemben azt jelenti, hogy az adó alapjának meghatározásához az azonos adómérték
alá eső termékeknek az adómegállapítási időszakra összesített értékesítési
ár összegéből levonjuk a beszerzéseknek az ugyanezen időszakra összesített
beszerzési ár összegét. A kettő különbözete az árréstömeg és ebből számítjuk
vissza az áfát. Az árréstömeget természetesen adómértékenként határozzuk meg.
Az árréstömeg legkisebb összege ez esetben is csak nulla lehet, negatív előjelű
nem.
A globális nyilvántartáson alapuló módszer
alkalmazása mentesíti a viszonteladót a termék egyedi árrésének
nyilvántartása, és az egyedi nyilvántartási módszerhez tartozó
adóalap-megállapítás alól.
Fontos további kitétel, hogy a globális
nyilvántartáson alapuló módszer választása mellett sem alkalmazható ez a
módszer azon termékre, amelynek beszerzési ára meghaladja az 50 000
forintnak megfelelő pénzösszeget, így azokra csak az egyedi nyilvántartáson
alapuló módszer használható.
Akármelyik módszert is választja a használtautó
kereskedő, mennyiségi nyilvántartás vezetésére és leltár készítésére lesz
kötelezett az Áfa tv. 223.§-ában leírtak szerint.
Nézzünk
néhány példát!
1) A kereskedő globális nyilvántartási módszert
választott, amit be is jelentett az adóhatósághoz. 2016. februárban vásárolt
egy használt autót 500.000 Ft-ért egy magánszemélytől.
a) Márciusban eladta ezt a használt autót 700.000 Ft-ért. Mennyi áfát kell
fizetnie?
Először is vegyük észre, hogy hiába választott
globális nyilvántartási módszert, mivel az autó beszerzési ára meghaladja az 50
ezer Ft-ot, egyedi nyilvántartás alapján kell kiszámolnunk az adó alapját és az
adót.
Az értékesítési és beszerzési ár különbözete:
700.000-500.000 Ft=200.000 Ft. Tehát a 200.000 Ft értékű különbözet már
tartalmazza az áfát, így ki kell számolni, hogy mennyi ebből az adóalap és
mennyi az adó: Adóalap: 200.000 Ft / 1,27= 157.480 Ft, Áfa összege: 157.480 x
0,27 = 42.520 Ft.
Amennyiben negyedéves bevalló az említett kereskedő,
úgy az I. negyedéves áfa bevallásban kell feltüntetnie a fenti adatokat. A 09.
sor b) oszlopába beírjuk az adó alapját, azaz a 157 ezer Ft-ot és a c) oszlopba
az adó összegét, azaz a 43 ezer Ft-ot.
b) Márciusban eladta ezt a használt autót 400.000 Ft-ért. Mennyi áfát kell
fizetnie?
Az árrés kiszámítása: értékesítési ár (-) beszerzési
ár, azaz 400.000 – 500.000 = -100.000 Ft. Mivel az árrés negatív, így az
adóalap nulla, ezért adófizetési kötelezettség sem merül fel.
2) Hogyan változik a helyzet, ha az említett kereskedő
egy használt, 20 éves Trabantot vásárol 2016 márciusában 40.000 Ft-ért, de azt
csak áprilisban sikerül neki eladnia 70.000 Ft-ért?
Mivel a beszerzési ár nem haladja meg az 50 ezer
forintot, így a globális módszer szerint állapíthatja meg a kereskedő az
adóalapot és adót. Ez pedig azt jelenti, hogy időszakonként kell összevonni a
beszerzéseket és az értékesítéseket.
Negyedéves bevalló lévén a következőre kell figyelnie:
mivel csak áprilisban sikerült eladnia az autót, így csak a II. negyedéves
bevallásban kell figyelembe vennie az árbevételek között a 70 ezer Ft-os
bevételt, de mivel az I. negyedévben vásárolta az autót, az I. negyedévi
bevallásban figyelembe veheti a beszerzési árat (azaz az 50 ezer Ft-ot) a
globális elszámolás szabályainak megfelelően.
E módszer alkalmazása azzal a negatív eshetőséggel
járhat, hogyha az egyik időszakban több a beszerzése, viszont a másik
időszakban adja el a korábban beszerzett autókat, akkor az első időszakban nem
kell fizetnie áfát, míg a másik időszakban nem tudja majd levonni a beszerzések
összegét, így jelentős áfa fizetési kötelezettsége is felmerülhet a
kereskedőnek.
Ezért fontos még a tevékenység megkezdése előtt
átgondolni, hogy melyik módszer fogja várhatóan megérni!
Egyéb
speciális rendelkezések
Egyik módszer alkalmazása esete sem mentesíti a
használtautó kereskedőt a következő szabályok alkalmazása alól:
·
a kereskedő
a használt gépjármű közösségi beszerzéséhez, illetve importjához kapcsolódó
előzetesen felszámított adó levonására nem jogosult; ez pedig annyit
jelent, hogy kizárólag a különbözeti adózással értékesített termékek
beszerzéséhez, illetve importjához kapcsolódó áfa tekintetében nem jogosult a
viszonteladó adólevonásra; egyéb esetben – amennyiben jogosult rá – az
előzetesen felszámított adó levonható;
·
az általa
kiállított számlán áthárított adót és az adó százalékértékét nem
szerepeltetheti, így a kiállított számlát befogadó sem jogosult adó levonására,
továbbá a számlán fel kell tüntetnie a következőt: „különbözet szerinti
szabályozás – használt cikkek”.
Mint a fentiekből is láthatjuk, nem is olyan egyszerű
a használtautó kereskedők (és természetesen a könyvelőjük) – dolga, hiszen
amennyiben például a globális nyilvántartáson alapuló módszert választották,
előfordulhat, hogy háromféle kalkulációval kell meghatározni az áfa alapját és
összegét:
·
egyrészt a
globális módszer szerint,
·
másrészt az
ide nem sorolható tételeknél az egyedi nyilvántartás alapján, és
·
azokra a
gépjárművekre vonatkozóan, melyekre egyik módszer sem használható, az általános
szabályok szerint.
Nagyon fontos a tevékenység megkezdése előtti
kalkuláció annak érdekében, hogy a legmegfelelőbb és legoptimálisabb
adózási módot választhassuk a tevékenység egészére és megfelelő módon éljünk a
választási jogunkkal.
Forrás: www.5percado.hu