Pénztárgép üzemeltetés legfonosabb szabályai
Idén több változással is számolnunk kell a
pénztárgépek üzemeltetése terén, de nem mindenről számol be a sajtó. Ha
pénztárgép, akkor már csak online működés mellett lehet használni. 2016.
szeptember 30-tól, majd 2017-től ismét bővül a pénztárgépre kötelezettek köre.
A pénztárgép forgalmazók között a piaci verseny
alapján lehet válogatni, vehetünk újat vagy használat (akár részletre vételi
konstrukcióval is találkozunk), de számolni kell a folyó költségekkel is.
Vannak megoldások a mentesülésre,
de ennek ára van, így mérlegelni kell, hogy vállalkozásunknál megéri-e
alkalmazni? Nézzük meg, hogyan hasznosítja az adóhatóság a plusz információkat
és milyen további adatokat várnak tőlünk online?
Kik kötelezettek
pénztárgép használatra?
A
pénztárgép használatra kötelezettek körét a pénztárgépek műszaki
követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról,
használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok
adóhatóság felé történő szolgáltatásáról 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 1.
számú melléklete tartalmazza (későbbiekben: 48/2013 NGM rendelet).
Eszerint – számlaadási kötelezettség hiányában – nyugtaadási
kötelezettségüknek kizárólag pénztárgéppel tehetnek eleget a gyógyszertárak,
az egyes kiskereskedelmi és vendéglátási, a szállításhely-szolgáltatási,
valamint meghatározott kölcsönzési és javítási tevékenységet folytató adózók, üzletek,
mozgóboltok.
Itt
a rendelet meghatároz néhány kivételt, például
mozgó vendéglátás, betétdíjas göngyöleg visszaváltó üzlet, csomagküldés, ipari
tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, termelői borkimérés, utazási iroda.
Például nem kötelező a pénztárgép használata egy alkalmi rendezvény vendéglátó
standjának.
A nagykereskedelmi tevékenységet végző adóalanyok
alapvetően nem kötelezettek pénztárgép használatra, de ha
kiskereskedelmi forgalmat is bonyolítanak, akkor ezen értékesítésekről
pénztárgépes nyugtát kötelesek kiállítani.
Fontos
leszögezni, hogy a rendelet a 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR ’08
számok alapján sorolja be a fenti tevékenységeket. Ebből következik, hogy az
esetleges TEÁOR szám tartalmi változását is figyelemmel kell kísérnünk. A
pénztárgép használati kötelezettség esetén is érvényesül „a tartalom
elsődlegessége a formával szemben” alapelv, azaz nem az alapján kell eldönteni,
hogy egy vállalkozás köteles-e pénztárgépes nyugtát kibocsátani, hogy a
tevékenységi köre tartalmazza-e a rendelet szerinti kódokat, hanem aszerint
hogy ténylegesen végez-e valamely ott felsorolt tevékenységet vagy sem?
2016. szeptember 30-tól bővül a kör
·
45.20
gépjármű-javítás, karbantartás
·
45.32
gépjárműalkatrész-kiskereskedelem,
·
45.40
motorkerékpár, -alkatrész kereskedelem, javítás,
·
86.10
plasztikai sebészet,
·
93.29
táncteremi, diszkó működtetés,
·
96.01
ruházat és textil géppel, kézzel mosás és vegytisztítás, vasalás,
·
96.04
fizikai közérzetet javító szolgáltatás (ide tartoznak a masszőrök),
·
93.13
testedzési szolgáltatás
2017. január 1-től újabb bővülés
·
49.32 taxis
személyszállítás,
·
66.12
pénzváltás
Költségek – támogatás
A pénztárgép
beszerzésén és üzembe helyezésén felül az online kapcsolat biztosítására egy
folyamatos havi díjjal és minimum évente egy kötelező szervizzel is
számolni kell a költségek megtervezésekor. 2013-ban – a mikor a korábbi offline
pénztárgépeket kellett online-ra cserélni – 50 ezer forint támogatást nyújtott
a kormány a pénztárgépek cseréjére. Jelenleg nem ígért támogatást a kormány az
új kötelezettek részére, aminek vélhetően az az indoka, hogy nem a meglévő
rendszert cserélteti le az adózókkal.
Mentesülés
Az NGM
rendelet alapján az adózó egyedi mentesítési eljárásban, külön
nyomtatványon kérheti az online adattovábbítás alóli felmentést.
Ennek három oka
lehet:
·
vagy nem áll
rendelkezésre erre kiépített hálózat és külső antennával, vagy
·
egyéb
műszaki megoldással sem biztosítható, vagy
·
megoldható
lenne, de az aránytalanul nagy terhet jelentene az adózó számára.
Természetesen
az első két esetben csak az adózó önhibáján kívüli adottságokat lehet
figyelembe venni, tehát nem lehet indok, hogy nincs kiépített internet
kapcsolat az épületben, ha a szolgáltató tud biztosítani hálózati elérést a
pénztárgép működési helyén. Az adóhatóság az egyedi mentesítést csak a
szakhatóság állásfoglalása alapján adja meg, maximum 1 évre. A mentesítés
harmadik oka az lehet, ha a közintézményben működő pénztárgép működése az
intézmény közfeladatainak ellátását zavarja. Ezt az intézmény vezetője
támaszthatja alá.
Pénztárgépes nyugta
helyett számla, de minden értékesítésről!
A
nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek üzemeltetésének, szervizelésének
egyes, az adóügyi ellenőrző egységgel rendelkező pénztárgépekre való átállást
elősegítő szabályokról szóló 50/2013. (XI.15.) NGM rendelet (későbbiekben: 50/2013 NGM rendelet) 9/A.
§ (1) bekezdése lehetőséget biztosít arra, hogy a pénztárgép használatra
kötelezett adózó minden értékesítéséről számlát állítson ki. Ehhez azonban elengedhetetlen a vevő neve és címe. Ezen adatok
hiányában nem jöhet létre a termék megvásárlása, illetve a szolgáltatás
igénybevétele, mivel ezek a számla kötelező adattartalma közé tartoznak.
Az
értékesítőnek a pénztárgép használatra kötelezett tevékenysége tekintetében
kiállított számlákat elkülönítetten
kell nyilvántartania. Erre azért van szükség, mert kizárólag a
pénztárgépes nyugta helyett kiállított számlákról havi adatszolgáltatást kell prezentálni a NAV felé,
elektronikus formában a PTGSZLAH
nyomtatványon. (Erre a célra korábban – 2015. január 1-je előtt – a PTGSZLAA
nyomtatvány szolgált, melyen heti rendszerességgel kellett adatot
szolgáltatni.)
Mihez kezd a NAV ezzel a
rengeteg adattal?
Az
adóhatósági ellenőrzések során az egyik kiemelt ellenőrzési célpont a
pénztárgépre kötelezett adóalanyok vizsgálata. Az online pénztárgépekből nyert
adatok célzott kiválasztásra, és a jelen gazdasági ügyleteinek ellenőrzésére
adnak lehetőséget. Jó, ha tudjuk, hogy 2014-ben 150-200 milliárd forint bevétel
többlet jelentkezett a költségvetésnél, ami 2015-re 200 milliárd fölé duzzadt.
Ebből következik, hogy az államkassza érdekeit figyelembe véve sikeresnek
mondható a pénztárgép projekt. Jelen becslések szerint 2017. januárig 30-50
ezer új pénztárgépet fognak üzembe helyezni. Ez az előrejelzések szerinti
további 20-30 milliárd bevétel növekedést jelent majd a költségvetésnek.
Még több online…
Az
online rendszer iránti vonzalom nem csak a pénztárgép üzemeltetésére terjed ki,
hanem 2017-től az étel-ital automatákat is bekötik a NAV szerveréhez online kapcsolattal. Ennek bevezetése
során be kell építeni a gépekbe az automata felügyeleti egységet, valamint az
adatkapcsolat létesítésére szerződést kell kötni egy felügyeleti
szolgáltatóval. Sajnos lesznek olyan automaták, amelyet kialakításuk miatt nem
alkalmasak a felügyeleti egység beépítésére. Ezek a gépek 2017-től nem
üzemelhetnek! Az automaták bevezetésének támogatására kb. 1,5 milliárd forint
keretet különített el a kormány, amely több mint a 2015 – 2016. években
befizetett gépenkénti 30 ezer forintos regisztrációs díj.
Tusnádiné Ágoston Márta
2016.08.11.